Lelki sérültek, társadalmi hajótöröttek: a hajléktalanügy elsősorban nem rendészeti, hanem szociális kérdés, a Máltai Szeretetszolgálat pedig személyre szabottan próbálja segíteni a rászorulókat, pszichológus, orvos bevonásával. Egy, utcán töltött év akár két év rehabilitációt is igényelhet; van olyan fedél nélküli, aki éjszakai szállóra sem mer bemenni, annyira elszakadt az emberi közösségtől - mutat rá Morva Emília, a szolgálat fővárosi és Pest megyei régiós vezetője.

A tél idáig enyhe volt, de a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalan-ellátó részlege felkészülten várja a keményebb fagyokat: a fővárosban 5900, vidéken 5200 éjszakai és átmeneti szálló várja a betérőket, és Morva szerint elég fekvőhely jut majd minden igénylőnek, szükség esetén pedig plusz ágyakat is kihelyezhetnek majd. A tömegszerű ellátás megoldott, ez azonban csak alkalmi segítséget jelenthet a becslések szerint akár több tízezer rászorulónak.

A hajléktalan-helyzet azonban nem kezelhető nagy alkalmi projektekben. Az életforma már magában rombolja a mentális egészséget, pár év leforgása alatt felszámolja a szociális kötöttségeket, aláássa az önbecsülést - jellemző, hogy egy, utcán töltött év után kettőt kellene a gyógyulásra, visszatérésre szánni. 'Sok hajléktalan azért utasítja vissza a szállót, mert ott szerinte megvernék, vagy meglopnák őt - ez az esetek többségében nem igaz. A menedékhelyek 99 százaléka ellenőrzött, békés, de az együttélés olyan szabályait is be kell tartani ott, amiktől a rég fedél nélküliek már elszoktak' - jegyzi meg Morva Emília. Ráadásul sokan eleve valamelyik pszichiátriai intézetből kerültek a szabad ég alá, az OPNI bezárása után érezhetően megnőtt a kezelésre szoruló hajléktalanok száma. 'Az ilyen rászorulóknak nem lehet azt mondani, hogy feküdjenek be egy 200 férőhelyes tömegszállásra; egy-két ágyas hálótermekre, odafigyelésre van szükségük, generális szolgáltatás helyett egyéni szociális diagnózisra és kezelésre'.

A Máltai Szeretetszolgálat ezt megadhatja: saját forrás felhasználásával pszichológust, szociális munkást is bevonnak a gyógyítás folyamatába, mely során a hitehagyott emberi roncsból újra önálló, magabiztos ember születhet, a közösség értékes tagja. A probléma az, hogy a mélyponton élők többsége letesz minderről - nem kéri, vállalja a segítséget, hozzájárulásuk nélkül pedig lehetetlen talpra állítani őket. Segítünk rajtuk, de ez nélkülük nem megy, nekik kell átlépniük a küszöböt - hangsúlyozza a Rádió Orient vendége.

Akadnak azért sikerek is: együttműködésben a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel, az önkormányzattal és a közterület-felügyelettel, a Máltai Szeretetszolgálat egy erdei víkendházat bérel a fővárosi XII. kerületben, egy-egy beköltöző hajléktalan számára. Az itt élő rászoruló egyedül vagy kis segítséggel tartja fent otthonát - útját nyomon követik, életvezetési tanácsokkal látják el, míg fokról-fokra képes visszanyerni önállóságát, önbecsülését. 'Nagy eredménynek éljük meg, amikor az évek óta erdőkben élő hobókat vissza tudjuk így csábítani az átmeneti szállókba, a közösségbe' - hangsúlyozza Morva Emília, hozzátéve, a főváros egyre sűrűbben támogatja a kis, személyre szabott programokat, ami részben szintén a máltaiak érdeme.

Hasonlóan sikeresnek bizonyult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat óbudai szociális péksége is -, dolgozói pedig fogyatékkal élők, munka- és fedél nélküliek. Az önkormányzati ingatlanban berendezett kisüzem a szolgálat teljes intézményrendszerének ellátását biztosítja, az alkalmazottaknak pedig fix megélhetést nyújt. Volt cukrász és egykori fedél nélküli az egyik pékünk, aki villámgyorsan visszatért a társadalomba, most, hogy érzi, szükség van munkájára - fogalmaz a szolgálat régiós vezetője.

Morva Emília érti a fővárosi szabálysértési rendelet okait, a jogalkotói szándékot, ám a probléma látványos tüneti kezelése nem jelenthet megoldást - szerinte ennél finomabban kellett volna kezelni a helyzetet, ami így is sok társadalmi feszültséget szül. Úgy tapasztalta, hogy hatóságok emberségesen lépnek fel a rendeletben meghatározott kiemelt közterületeken: bár teljesítik feladatukat, eddig csak kevés előállítás történt - mindössze 10 fedél nélkülit kísértek be, és az ellenőrzések során mindig egyeztetnek a szociális, hajléktalan-ellátó szervekkel is. A Rádió Orient kérdésre a régiós vezető elmondta: a tömeges lakhatási gondokat a szociális bérlakás-rendszer kiterjesztésével lehetne orvosolni, amit maguk is többször szorgalmaztak már. Mint hozzátette, a nehézségekkel együtt a fővárosi és a Pest megyei hajléktalanok ellátása kielégítő - olyan szociális szolgáltatásokhoz is könnyen hozzájuthatnak, amihez a vidéken élő sorstársaik, vagy akár az otthonnal rendelkező szegényebb családok sem.