Ahogy arról beszámoltunk, a celli önkormányzat úgy döntött, hogy 2012-ben visszaveszi a horgászati jogot a téglagyári tavon, az üzemeltetést pedig a városgondnokságra bízza. Több mint fél év elteltével megnéztük, hogyan működik a „városi horgászat”. A környéket szépen rendbe hozták: a nádvágáson túl parkosítottak, úgyhogy akár egy séta kedvéért is érdemes fölkeresni a tavat.

Bakó István, a városgondnokság igazgatója azt mondja, munkatársai közül az elmúlt időszakban öten tettek halőr vizsgát, az ünnepélyes eskü még hátra van. Ráadásul az előzetes számításoknál már az első időszakban „picivel több” bérlet fogyott, vagyis sok munkával minden remény megvan arra, hogy valóban „eltartsa magát a rendszer”. Hiszen az önkormányzat azzal a célkitűzéssel vette át a tavat, hogy a bevételekből (jegyek, bérletek) finanszírozható lesz a soros haltelepítés; évente szokás szerint háromszor.

A részletekről Pusztai Gábor, a városgondnokság főkertésze számol be. Mindenekelőtt azt kellett átgondolni, hogy ekkora tóba (1,5 hektárnyi vízfelülettel) mit érdemes telepíteni. A márciusi (az új rendszerben az első) haltelepítésre márciusban került sor, akkor öt mázsa pontyot és négy mázsa kárászt kínáltak föl a horgászoknak. A következő „fordulónál” pontyot szeretett volna vásárolni a városgondnokság, de a külföldieknek kedvező euróárfolyam révén „kivittek mindenféle halat az országból”. Úgyhogy a tóba ezúttal a tervezett ponty helyett négy mázsa afrikai harcsát telepítettek. A húsa valóban nagyon jó, de a horgászok tapasztalata szerint kifogni nem könnyű, meg kell küzdeni érte, ráadásul a 15 Celsius-fokosnál hűvösebb vizet már nem nagyon viseli el. De szeptemberre biztosan nem is marad már belőle, akkor következhet a harmadik, az idei utolsó telepítés, a bérletesjegyes bevételből: akkor ismét ponty kerül a téglagyári tóba.

Az önkormányzat decemberben von mérleget, de addig is hamarosan horgászfórumot tervez a városgondnokság: hogy ki-ki elmondhassa a tapasztalatait, meglátásait, ötleteit. Pusztai Gábor egyébként úgy látja, érdemesebb néhány halfajtára koncentrálni (és megtervezni a vásárlást), mint a „mindenből egy kicsit” elvet követni. (Kár, hogy mesebeli kívánság-teljesítő aranyhalat nem lehet rendelni. Bár, ki tudja: a türelem állítólag rózsát is terem – és ha valakinek, akkor a horgásznak igazán van türelme.) A kiadott horgászengedélyek a nagyobb tóra érvényesek, a kisebbre ugyanis nem kell bérletet, jegyet váltani. Az esetleges „orvhorgászok” ellen is tesznek a tavat működtetők, akik már felvették a polgárőrökkel a kapcsolatot, és kérték, hogy éjszakánként rendszeresen ellenőrizzék a tó partját.