- ez derült ki egyebek között egy tudományos kutatás összegzéséből, amelyet Fodor Mónika, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja végzett.

A tapasztalatokat értékelve a kutatás vezetője megállapította azt is, hogy statisztikailag is igazolható, hogy az önkéntesség motivációja összefügg az egyéni értékrenddel. Az önkéntesség iránt eddig még kevésbé motivált fiatalok elzárkózásának oka a kiforratlan értékorientáció, sok esetben a kevés információ és nem a markáns elzárkózás, vagy az empátia hiánya. A kutatás a pro bono projekt programjaként zajlott.

A pro bono projekt célja, hogy a résztvevő egyetemek, a hallgatók, az oktatók és a vállalati szakemberek szaktudásukkal támogassák az önkéntes szervezeteket, alapítványokat. A program résztvevői módszertani tanácsokat, hasznosítható tapasztalatokat adnak a kis és a közepes nonprofit szervezeteknek egy olyan világ felépítésére, ahol mindenki együttműködik a közjó érdekében, a mindenhol felmerülő társadalmi kihívások leküzdésében. A programban rajtunk kívül, egy spanyol, egy portugál és egy bolgár egyetem valamint egy-egy önkéntes szervezet vesz részt hozzájuk kapcsolódik a francia Pro Bono Lab laboratórium. Magyar részről az Óbudai Egyetem Keleti Károly Kara és az Önkéntes Központ Alapítvány vett részt a projektben - tájékoztatott Fodor Mónika.

A reprezentatív kutatás keretében 840 Z generációba tartozó fiatalt kérdeztek meg. A Z generációt net generációnak is nevezik, tagjai 1995 és 2010 között születtek. Azok a fiatalok, akik már beleszülettek a digitális világba, akiknek természetes a webfelületek, mobiltelefonok, és egyéb digitális eszközök mindennapi használata. Fodor Mónika azt vizsgálta, hogy milyen értékrenddel jellemezhetők az önkéntesség iránt érdeklődő fiatalok. Ezek az adatok nem csupán a pro bono program szervezőinek, hanem a vállalatoknak is hasznos információt nyújtanak az egyre fontosabbá váló munkaerő toborzásokhoz és a munkaerő megtartáshoz. Nem mellékes szempont, hogy a Z generáció tagjai egyre inkább keresik és elvárják, hogy a munkáltatók társadalmilag elkötelezettek legyenek. Azaz a cég, ha a legfelkészültebb és legelkötelezettebb munkaerőt akarja megtalálni és megtartani, akkor érdeke a pro bono felé nyitni és abban kibontakozási lehetőséget nyújtani a munkavállalóinak. Ezért is értékelődnek fel azok az eredmények, amelyek képesek magyarázatot adni arra, hogy a munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet játszó Z generáció, miként motiválható egy ilyen programban.

A kutatás eredményeként Fodor Mónika kimutatta, hogy az értékrend és az önkéntes programban való részvétel motivációja összefüggnek egymással. Továbbá arra is fény derült, hogy az önkéntesség iránti motiválatlanság nem a fiatalok szociális érzékenységének hiányával magyarázható. A kutató öt egymástól jól elkülönülő célcsoportot tudott definiálni:

Az első a „tenni akaró, elismerésre vágyók” köre, akik hisznek abban, hogy a világ jobbításáért tenni tudnak és keresik a lehetőséget adó alkalmakat, nem utolsó sorban vágyva az ezért járó társadalmi elismerésre.

A második a „szociálisan érzékenyek” köre, ők azok, akik leginkább érzékenyek a társadalmi és környezeti problémákra és hajlandóak belátni, ha hibáznak.

A harmadik szegmens az „erős öntudatú, rugalmatlan” csoport, amely azokat a fiatalokat foglalja magába, akikre az önakarat és rugalmatlanság volt a legjellemzőbb. Ők azok, akik véleményüket nehezen változtatják meg, ha akaratuk nem érvényesül, könnyen megsértődnek azon.

A negyedik csoport a „kalandor hedonista” fiatalok köre, akik kevéssé érzékenyek a szociális kérdésekre, mások problémáira, ellenben életüket szeretik kalanddal telve és élvezetesen élni.

Az ötödik szegmens a „preferencia nélküliek” köre. Ők azok a fiatalok, akiknek még kiforrott értékrendszere kialakulóban van, sok esetben ennek következményeként könnyen befolyásolhatóak.

A kutatás folytatásaként Fodor Mónika azt tervezi, hogy a vállalati vezetők véleményét is feltérképezi az önkéntességről, a fiatalok motiváltságáról.